Kutatás

1.	Egy új óvodai egészségfejlesztő program hatása óvodás gyerekek hangulati, viselkedéses és egészségmutatóira
2.	Gyerekek kategorizációs folyamatának vizsgálata

Egy új óvodai egészségfejlesztő program hatása óvodás gyerekek hangulati, viselkedéses és egészségmutatóira
(Siklós Anita és Juhász László)

2011 októberében Juhász László pszichológussal egészségfejlesztő mesepszichológiai programot tartottunk az Ezüstfenyő Óvodában. Kutatásunk középpontjában az a kérdés állt, hogy a mesékhez tartozó és kiegészítő hatásaira épülő program képes-e pozitívan befolyásolni a gyerekek hangulatát, viselkedését és egészségi állapotát? A programot a mesepszichológia területén elismert szakember, Juhász László dolgozta ki 2011-ben. Az alkalmazott módszer a mesékhez kapcsolódva három összetevőre épül, amelyek az immunrendszerrel kölcsönhatásba lépve befolyásolhatják a személy fizikai és mentális egészségi állapotát. A három összetevőt e cikkben nem ismertetjük.  A mért adatok statisztikai elemzésének ellenőrzését Smohai Máté pszichológus végezte.

A gyerekeket három csoportba soroltuk: az egyik csoport részt vehetett a három napos komplex programban (naponta egy megadott tematikához kapcsolódó foglalkozásokkal), a második csoport egy egynapos programban vett részt (csak egyféle tematikájú nap), a harmadik csoport pedig nem részesült beavatkozásban, ők alkották a kontroll csoportot. A program előtt, alatt és után hetente kétszer mértük a gyerekek hangulatát és egyszer az egészségi állapotát. A programot megelőzően felmértük az óvodások viselkedéses jellemzőit, majd másfél hónappal a programot követően megismételtük a mérést annak érdekében, hogy történt-e változás a gyerekek viselkedés repertoárjában.

A kutatás izgalmas eredményeket hozott, a következőkben a kapott eredményekből szeretnék egy kis ízelítőt adni:

Az első eredmény, amit kiemelnék, hogy a programban résztvevő gyerekek három héten keresztül kedvezőbb hangulatról számoltak be, mint a kontroll csoport tagjai. Az eredményeket a következő diagramok szemléltetik:

A következő diagram az egészségügyi okból történő hiányzásokat mutatja be a három csoportban. A programot követő két hétben a komplex csoport tagjainál és az egynapos, egy tematikájú feltételben résztvevőknél alacsonyabb mértékű volt a hiányzások száma a kontroll csoporthoz képest.

Az egészségügyi hiányzások számán kívül még többféle egészségügyi tünetet, szempontot mértünk. Az eredmények több esetben is azt mutatták, hogy a beavatkozást követő kb. két héten keresztül a komplex és az egynapos programban résztvevő gyermekek közül szenvedtek a legkevesebben a mért tünetekben!

Végül még egy fontos eredményt kiemelnék: A programban résztvevő óvodások esetében a szülők a segítő viselkedésformák gyakoriságának növekedéséről számoltak be másfél hónappal a programot követően. Az részletes eredmények a következő diagramon láthatók:

Az ígéretes eredmények ismeretében szeretnénk a kutatást idén kibővítve folytatni!

Elérhetőségeink:

Siklós Anita:	pszichológus, siklosanita85@gmail.com
Juhász László:	pszichológus, egyéni meseterápia, kiscsoportos mesepszichológia és meseterápia oktatás
	http://www.e-pakk.hu/mesepszichologia.htm

---

Gyerekek kategorizációs folyamatának vizsgálata
(Siklós Anita és Ragó Anett)

ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék,
https://sites.google.com/site/eltekognitiv

A kategorizáció komplex folyamata segít bennünket abban, hogy már gyermekkorban eligazodjunk a minket körülvevő világ bonyolult labirintusában. A kategorizázió egy döntési folyamat eredménye, melynek során eltekintünk a tárgyak különbözőségétől és egyediségétől annak érdekében, hogy általános jellemzőket fogalmazhassunk meg. Ahhoz, hogy gondolkodni tudjunk a dolgokról, ahhoz, hogy általános jellemzőket fedezhessünk fel, melyek alapján további belső jellemzőkre következtessünk, kategorizációra van szükség. Ez a folyamat teszi lehetővé a gondolkodást.

A kategorizáció folyamatának mélyebb megértéséhez két vizsgálatot végeztünk el.

Az első vizsgálatot Ragó Anett (ELTE, Kognitív Pszichológia Tanszék) dolgozta ki. A kutatás fő kérdése az volt, vajon rendelkezünk-e általános kategorizációs stratégiával (mint azt egyes csecsemőkutatások állítják), melynek lényege az lenne, hogy bizonyos kategóriák esetén a tárgyak adott jellegzetességét (élők esetén a fej területet) vesszük figyelembe. Ez azt jelentené, hogy a kategorizációs döntésünket minden esetben egy felső szintű dichotómia (nevezetesen az élők és élettelenek világának szétválasztása) határozná meg. Ha ez így van, mi alapján és milyen életkorban tanuljuk meg szétválasztani a fő kategóriákat? Ezzel ellentétben az is lehetséges, hogy a kategorizációs döntésünk minden esetben az adott ingeranyag sajátosságaihoz igazodik. Ebben az esetben a döntést mindig az aktuális diszkriminációs kontextus és az ingerek megkülönböztethetősége határozza meg (mint ahogy a legújabb, dinamikus fogalmi reprezentácós elméletek azt feltételezik).

A vizsgálat során a személyek egy kényszerválasztási helyzetben sziluett képek esetén a fej vagy a test területe alapján kategorizálták be a hibrideket (fej-test a két szembeállított kategóriából - (kutya-macska, hal-madár, hal-repülő, madár-repülő). Előtte szabad megnevezést kértünk minden kép esetén.

Azt feltételeztem, hogy a két élőlényből összeálló hibridek esetében a vizsgálati személyek a fej régiójából származó információkat használják fel, míg az élőlény és mesterségesen előállított dolog keveredéséből létrejövő ingerek esetében a test-válaszok lesznek a meghatározóak. A vizsgálat eredményei – a korábbi kutatásokkal összhangban – rámutattak arra, hogy a felnőttek, az általános iskolások és az óvodások is a fejválaszok alapján hozták meg kategoriális döntéseiket a kutya-macska hibridek esetén. A hal-madár hibrideknél csak a felnőttek hoztak a fejválaszok alapján döntést, az általános iskolások és az óvodások döntései megosztottak voltak. A mesterségesen előállított tárgyakat tartalmazó hibridek esetében nem mutatható ki egyértelmű tendencia.

A következő kutatás a korábbi vizsgálat folytatása. Mindeddig nem készült olyan kutatás, amely a mesterséges kategóriájú hibridek kategóriába sorolását összehasonlította volna a természetes-természetes és a természetes-mesterséges hibrideknél tapasztalt tendenciával. A megnevezéses feladatban 24 tárgyat és mesterséges hibridet ábrázoló sematikus kép megnevezését kértük a személyektől, a generalizációs feladatban pedig 12 hibrid kategóriatagságát kellett meghatározniuk egy kényszerválasztásos feladat keretében.

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy a felnőtt vizsgálati személyeknél nem tapasztalható az élőlények esetében szisztematikusan megjelenő fejpreferencia, az óvodások azonban továbbra is a fej-, illetve az arc tájékáról származó információk alapján hozzák meg döntéseiket. A vizsgálat főbb eredményeit az alábbi diagramok is szemléltetik:

A kutatás részleteiről, egyéb eredményeiről további információ Siklós Anitától kérhető (siklosanita85@gmail.com).